Mi az árverési tétel?

• valamely követelés fedezetéül záloggal terhelt zálogtárgy, amivel kapcsolatban a felek közös értékesítésben állapodtak meg;
• olyan vagyontárgy, amely zálogjoggal megterhelésre került, és ezen zálogtárgyat megállapodás alapján a zálogjogosult vagy az általa megbízott személy bírósági végrehajtás mellőzésével értékesítheti
• a vagyontárgy felett rendelkezési joggal bíró Ügyfél az Ingatlan Árverés- és Kereskedőházat ingatlan árverési értékesítéssel megbízta.

A fenti jogosultságokat illetve tulajdonviszonyt az ingatlan árverést kérőnek eredeti okiratokkal kell igazolnia.

Mi szükséges az ingatlan árverés előkészítéséhez?

• az Üzletszabályzathoz csatolt Kísérőjegyzék-nyomtatvány kitöltése, és annak cégszerű aláírásával, a szükséges mellékletek csatolása;
• Az Ingatlan Árverésháznak az Ügyfelet minden lényeges, a szerződést érintő információról tájékoztatnia kell.

Az Ingatlan Árverésházat szerződéskötési kötelezettség nem terheli, azt adott körülmények esetén megtagadhatja.

Mit tartalmaz az ingatlan árverési hirdetmény?

• amennyiben az Ingatlan Árverés- és Kereskedőház az árverést vállalja, abban az esetben az ingatlan árverést hirdetmény formájában közzéteszi, a közzététel előtt meg kell tennie a szükséges értesítéseket, melyek az Üzletszabályzat Folyamat Leírás mellékletében kerültek részletesen szabályozásra;
• a hirdetményt közösen elfogadott heti/napilapban, szükség esetén országos napilapban és az Ingatlan Árverésház honlapján kell közzétenni;
• az ingatlan árverési hirdetményben az Általános Üzletszabályzatban meghatározott adatokat kell feltüntetni. az Árverező (Ingatlan Árverés- és Kereskedőház) adatain kívül:

Ingatlan	Ingóság	Követelés, vagy jog
ingatlan-nyilvántartásban rögzített adtok	tétel jellemzése, leírása	tétel jellemzése, leírása
lakott vagy beköltözhető	hol tekinthető meg	követelés, vagy jog kötelezettje, összege, jogcíme
megtekintés feltételei	mikor tekinthető meg
árverés helye, ideje,
árverési tétel kikiáltási ára
részvétel feltételei
bánatpénz, részvételi díj összege, megfizetés módja,
ajánlati kötöttség ideje

Hogyan alakul ki a kikiáltási ár?

Általános szabályként az árverési tétel kikiáltási ára a végrehajtást kérő által az Ingatlan Árverés és Kereskedőház rendelkezésére bocsátott, illetve a Társaság által beszerzett értékbecslésben meghatározott ármeghatározás alapján kerül meghatározásra.

Kik lehetnek az ingatlan árverésen résztvevők?

• jogi személyiség nélküli társaság,
• jogi személyiséggel rendelkező társaság,
• cselekvőképes, nagykorú magánszemély,
• aki a részvételi díjat és bánatpénz megfizette.

A meghatalmazást közokiratba, vagy ügyvéd által ellen jegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, illetve a képviselőknek hivatalos okiratokkal kell igazolniuk magukat, ennek hiányában az árverésből kizárhatóak.

Az árverésen részt vehet, aki a részvételi díjat és a bánatpénzt legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt megfizette. (Részletesen ld. a Díjjegyzékben). A bánatpénz sikeres árverést követően a vételárba beszámításra kerül, a többi résztvevőnek visszajár. Elveszti a vevő a bánatpénzt, ha az adásvételi szerződést nem köti meg, vagy fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Az árverési vevő nem tarthat vissza/nem számíthat be a vételárba követelésének kielégítéséhez szükséges összeget.

Mi történik az ingatlan árverésen?

• az árverést az Ingatlan Árverés és Kereskedőház által megbízott magánszemély vezeti (árverési vezető);
• az árverés megnyitásakor ismerteti a közzétett adatokat, és kéri az ajánlatokat;
• addig kell folytatni az árverést, amíg ajánlatot tesznek;
• árlejtésre illetve áremelésre a vezető a Díjjegyzék szerinti licitlépcsők szerint jogosult;
• ha nincs további ajánlat, a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után a vezető leüti, és kijelenti, hogy a legmagasabb összeget ajánló az árverési tárgyat megvette.

Mi történik az ingatlan árverés után?

Az árverés körébe vont vagyontárgy tulajdonjogának megszerzése a jogszabályokban meghatározott alaki követelmények betartásával, adásvételi szerződés aláírásával történik. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az árverésből befolyt vételárat - annak kézhez vétele esetén - az árverési elszámolás elleni kifogásolási időszak lejártát követő 3 banki napon belül az Árverező teljes egészében az árverést kérő részére kiadja, vagy átutalja.

Mikor sikertelen az ingatlan árverés?

Az ingatlan árverés sikertelen, ha nem tettek vételi ajánlatot, illetőleg ha a legmagasabb vételi ajánlatot tevő vevő nem köt adásvételi szerződést, valamint akkor, ha az árverési vevő nem fizette be, illetőleg utalta át határidőn belül a teljes vételárat.

Hogyan zajlik a birtokbaadás?

A vevő az adásvételi szerződésben leírt vételár teljes megfizetésének napján szerzi meg az árverési tétel tulajdonjogát. A részletes birtokbaadási eseteket az Általános Üzletszabályzat tartalmazza.

Milyen költségek merülhetnek fel?

A díjak, illetve jutalékok meghatározásának módját részben jelen üzletszabályzat, részben a közzétett hirdetmények -Díjjegyzék-, a kamatok, díjak, illetve jutalékok, valamint költségtérítések mértékét és esedékességét az adott szolgáltatásra irányadó kölcsönösen elfogadott szerződések, megállapodások határozzák meg. Az árverező Ingatlan Árverés- és Kereskedőház a Díjjegyzéket jogosult egyoldalúan megváltoztatni.